Úgy lett minden, ahogy mondtam.
Így hozta az élet.
Bár én ezt így nem kívántam,
Hogy neked semmit,
Hogy nekem mindent
Megadjon az Isten.
„Hajnal hasad, csillag ragyog.
Mégis a jányoknál vagyok.
Jaj Istenem, de szégyellem,
Hogy a hajnal itt ért engem.”
Hányszor kérjem, míg meg nem érted?
Hányszor mondjam el?
Még hányszor kérjem?
Míg meg nem érted.
„Én Istenem adj egyet, soha se kérek többet.
Én Istenem adj egy jót, adj egy kedvemre valót.
Jaj Istenem adj egy krajcárt, hadd vegyek egy kis pálinkát.
Jaj Istenem adjál kettőt, had vegyek egy hű szeretőt.”
„Ne bánd édes virágom-virágom,
Hogy én élem világom-világom.
Éljed te is nem bánom-nem bánom.
Szívemből azt kívánom-kívánom.”
„A kis asszony gyenge teste,
Megkívánja minden este.”
„Félek tőled búbánat-búbánat,
Kancsót vágok utánad-utánad.
Egész világ csúfjára-csúfjára.
Megfojtlak egy pohárba-pohárba.”
„A kis asszony azt hiszi,
Hogy a betyár elveszi.” |
