Erre gyere, erre, nincsen sár,
Nincs is az ajtómon semmi zár.
Nyitva van az ajtóm, bejöhetsz,
Benne van az ágyam, befekhetsz.”
Tudom jól, hogy a fák már nem mesélnek,
Nem mondják el, mi fáj.
Hazudni kéne, de a szád nem beszél most erről.
Hol van a szenvedély?
Hol a szenvedély?
Ami benned élt!
Hol a szenvedély?
Mondd, mennyi nyár jön még,
Mennyi édes alkony?
Mondd, mennyi láng kell még?
„Édes rózsám eresszen fel az ágyra,
Had tegyem a jobb kezem a farára.
Nem csinálok semmi gorombaságot,
Éjfél után megoldom a gatyámat!” |
