Elsodorva
Félredobva ébredtem most mit is mondhatnék
Te voltál a folyó, én pedig a hordalék
Felemeltél, sodortál csak játszottál velem
Aztán pedig itt hagytál a sárban részegen
Engem most egy furcsa érzés újra felkavar
Az agyamban már megint csak nő a zűrzavar
Szavaimat nem hallod bár üvöltök neked
Engedj el végre, legyen ennek vége
Nekem az életem annyira nulla
Tudd meg, hogy itt belül mennyire fáj
Egy repülőgépen indulok az útra
Oda fel a magas égbe
Ahol csend van rend és béke
Ott, ahol a révbe érve
Még mindig várnak rám
Látod, hogy mennyire jó ez
Nézz ide mennyire szép
Ahogyan a lelkemen lépkedsz
Csak röhög az emberiség
Gyere végig
Oda fel, fel az égig
Ahol a kínoknak vége
Ahol csend van, és béke
Ahol az álmok szállnak
És a féktelen vágyak
Nem követnek végre
Oda fel a magas égbe
Ahol csend van rend és béke
Ott, ahol a révbe érve
Még mindig várnak rám |
