Fortuna és te
Hiába mondtam neked, gyere
Hagyjad, ne törődjél vele
Te mindig megszívattad magad
Aztán meg téphetted a hajad
Akármi történhetett veled
Csapkodtál, ütöttél és bele
Élted abba mindig magad
Hogy neked úgyis mindent szabad
Hiába, neked úgysem lehet
Sohasem szerencséd
A sorod az sosem úgy megy, ahogy szeretnéd
Hiába neked úgy sem lehet,
De hogyha mégis, azt észre sem veszed
Mert az élet veled mindig rideg
Hiába mondtam neked, gyere
Hagyjad, ne törődjél vele
Látod ez az egész csalás
Szemfényvesztés és ámítás
Nagy baj lesz, ha ezt elhiszed
A bőröd a vásárra viszed
Azt mondtad, ne dumáljak tovább
Hallod már Fortuna szavát
Hiába, neked úgysem lehet
Sohasem szerencséd
A sorod az sosem úgy megy, ahogy szeretnéd
Hiába neked úgy sem lehet,
De hogyha mégis, azt észre sem veszed
Mert az élet veled mindig rideg
Látod már megint itt vagy velem
Ha kell én nyújtom a kezem
Ami majd minden bajból kiránt
Bár haragosod az egész világ |
