Félelemmé váltott, pusztult jövõ.
Gyengeséggé rombolt, büszke erõ.
Minden, mi érték, a lángokban pusztulhat,
Ha volt is még hited, már biztosan elvették.
Büszke légy ember, hisz múltad dicsõ.
Õseid tettein nem csorbít idõ.
Igaz hittel éltek és jó utat mutattak,
Bár meghaltak értünk, az életük féltették.
Chorus:
Miért a félelem éltet?
Várj! Így nincs jövõd, értsd meg!
Erõd benned él, érzed.
Büszke légy, az igazad védd meg!
Romboló téboly, véres esõ.
Bosszútól terhes, vesztes jövõ.
Õseink láncait könnyekbõl fonták,
Tétlenül tûrve, a pusztulást nézhették.
Szétzúzott erények, értékek hamvadnak.
Apáink útján ma fiaink haladnak.
Áldozat mit hoztak, pontosan értették,
A jövõbe néztek és csak értünk megtették. |
