Folyik a vér a végtelen harcmezőn, és szagát viszi a szél
Hangos a falu, az utca, a tér, a hadsereg toboroz épp
Az ártatlan ifjú is ott állt a sorban, nézett mint a többi srác
Katona lett ő is mostmár, a vezényszóra vár
Arra, amit ő sem értett,
Amit nem szívesen tett meg
Nem tudta, hogy miért ölnek
Más földjére be miért törnek
Ment előre, lőtte az ellent
Ez elvével mondott ellent
Nem szerette, amit tett
A parancs diktált, ő csak ment
Ref.: De a fiú mára megváltozott, egész más, mint régen
Tábornok lett, parancsol vizen, földön s égen
Mellkasán sok medál, a szívében nincs már érzés
A béke említése az ő számára sértés
Elfeledte, mi volt régen
Békés ember minden téren
Mára meghalt békés lénye
A harc, a csata most a lényeg
Nem volt ez így mindig
De elért egy bizonyos szintig
Meghalt lassan a lelke
A harcban örömét lelte
Meghalt A LELKE
A harag ELNYELTE
Elmúlt AZ IFJÚ KOR
A jámbor IFJÚ KOR
Ref.: A fiú mára megváltozott, egész más, mint régen
Tábornok lett, parancsol vizen, földön s égen
Mellkasán sok medál, a szívében nincs már érzés
A béke említése az ő számára sértés |
