Most lefekszem és nem várok
Sosem hordott titkokat magamra öltök
Leheverednek az ágyamon
S belőlük párat dobozokba töltök
Ami szép, azt is belerakom
De sok jót is meghagyok
Ami csúnya, azt is melléteszem
Mert enélkül nem lehet szép sem
(szép sem, szép sem, szép sem)
Rétegek a tudat alatt
A részletek részegen vonulnak
Elragadó az áramlat
A dobozok lassan kinyílnak
Ami szép, az a zár alatt
De sok jó is megmaradt
Ami csúnya, az is életszerű
Mert a szép magában túl egyszerű
(túl egyszerű, túl..., túl egyszerű)
Most lefekszem és nem várok
Talán egy másik ágyba találok
És beléd fektetem a kis titkom,
A kismajmom.
Most lefekszünk és nem várok
Sosem hordott titkodat mellém öntöm
Leheveredünk az ágyamon
És belőlünk párat dobozokba töltök
Ami szép, az az ágy alatt
De sok jó is elmarad
Ami csúnya, az is életszerű
Mert a szép magában túl egyszerű |
