Forgatom a fejem és nem hiszek a szememnek,
Ebben a világban nincs nyoma már az életnek,
Emberek napról-napra, csak éhen ne haljanak,
Az asztalra nem jut semmi, hála a hatalomnak.
Kifordul a gyomrom és szétmar belül a méreg,
Mikor nekem mondja bölcs tanácsait a sok féreg,
Leköpnélek titeket, de még annyit sem értek,
Vannak még agy-mosottak, akik nektek még hisznek.
Üres a frizsider, üres a pénztárca,
A halál s az élet végtelen párharca,
Nézd csak jól meg és te is megérted,
Ha a határpontodat végül elérted!
Üres a frizsider, üres a pénztárca,
A halál s az élet végtelen párharca,
Nézd csak jól meg és te is megérted,
Ha a határpontodat végül elérted! |
