Nézd, itt állok a deszkákon
Én így látom értelmét
Az éveknek, amit életnek nevezve
Tettek le eléd
És el se kezdtem még
De néha úgy érzem elég
Csak a fények, a zaj
És néhány dal amitől valaki lehetnék
De te soha nem hittél bennem, nem, nem
Ref.: Senki nem emlékszik rád
Senki nem emlékszik rám
Csak meghajlunk és eltűnünk
Ez a rövid történet az életünk
Ha senki nem őrzi a képed
Senki nem sír majd érted
Senki nem emlékszik ránk
Ez a mi ismeretlen tragédiánk
Nem jutott más csak egy szál gitár
Ami minden este arra vár,
Hogy valaki nyúzza
Addig húzza, míg el nem pattan minden húrja
És holnap, kezdje újra
Az egyik éjből a másikba bújva
Ha már elestél, tudod kemény az útja
De te is felállsz mindig újra meg újra
Ref.: Senki nem emlékszik rád
Senki nem emlékszik rám
Hát meghajlunk és eltűnünk
Ez a rövid történet az életünk
Ha senki nem őrzi a képed
Senki nem sír majd érted
Senki nem emlékszik ránk
Ez a mi ismeretlen tragédiánk |
