Lánc, lánc eszterlánc,
Vészbanyákat visz a tánc.
Erre hajlok, arra lengsz.
Ki-ki hármat, ez kilenc.
Üst, üst gyűlj tele,
Férget, mérget üss bele!
Kő alatt két harminchárom
Éjjel izzaszt hideg álom.
Legelőször buta béka,
Te kerülsz be a fazékba.
Szikra pattan, olthatatlan,
Ég a munka, forr a katlan.
Nádikígyó az övem,
Sülj meg, főj meg odabenn.
Gőte szeme, egy marok,
Denevérszőr, gyíkfarok.
Sikló, fullánk, eb foga,
Villanyelvű vipera.
Bűvös erő, olthatatlan,
Bugyborogjon a pokolban.
Loncsos sárkány pikkelye,
éji konkoly gyökere,
Múmialé iszonya,
Cápa sózott uszonya.
Árki szajha zsinegelte
Újszülött kisujja körme,
Ide mind a sűrű löttybe,
Tigris bele kell még bele,
És szörnyű lesz az ereje.
Páviánvér hűtse le,
S kész a pokol öröme.
Dobszót hoz az éj,
Jön már a vezér.
Bal hüvelykem bizsereg,
Gonosz lélek közeleg.
Szép a rút és rút a szép,
Sicc, mocsokba, ködbe szét. |