Temetnének engem, pedig végre kicsit jobban élek,
Nem tudtak megölni eddig, élve a sírba temetnének,
Szolgák dobják rám a sarat, jó föld lesz, ha kiszárad,
Azt hiszik, hogy talán majd a sírban tartom a pofámat.
Nincs türelem, nem kell
Nincs kegyelem, nem kell
Nincs szerelem, nem kell
Nekik nem kell, nekik nem kell
Megpróbáltam hű maradni az emberhez, a zenéhez,
Az életemet tettem rá, ennyi közöm van az egészhez,
Se fenn, se lenn, se kinn, se benn, de nekem így jó,
De nyomomban van még a láthatatlan légió. |
