Jártuk a világot és tettük a dolgunkat, ahogy kellett,
Segítettük egymást, de egyszer minden az én kötelességem lett,
Lassan azt hitted, neked semmit sem kell tenned,
Barátból ne legyen szolga,
Szolgából ne legyen barát!
Azt hittem a blues, a zene, amit játszunk,
Megtisztít, felemel minket, és szebb és különb nálunk,
És mi sosem hisszük, azt hogy a szolgánk a barátunk.
Barátból ne legyen szolga,
Szolgából ne legyen barát!
Ha majd túl leszel a nehéz időn, mindent másképp látsz,
Nekem jó volt veled, hiányzol nagyon, és gondolok rád,
Igyál egy pohárral, és ne haragudj rám!
Barátból ne legyen szolga,
Szolgából ne legyen barát! |