400 márkával és egy vén bogárral,
Mentem hetedhétország ellen,
Asztmás a motor, kancsal a fényszóró,
A kamionok Hogy' villognak szemben.
Beálltam GYŐRNÉL a benzinkúthoz,
A szerelő nekiesett a motornak,
Bementem a bárba egy kávét inni,
Utánam jöttél, rám vártál, mondtad.
Bárkivel eljöttél volna ÓZDRÓL,
Beteggé tett a por és az unalom,
Mentél volna Keletre is, Nyugatra is,
De csak nehezen jött a jó alkalom.
Mondtad, hogy nagyon buksz a bogaras fiúkra,
Meddig mész? - kérdezted kicsit félve,
Bármi megtörténhet, még nem döntöttem el,
Menjünk SOPRONIG, szóltam rád se nézve.
Előzd meg a kamiont, fiú,
A török sofőr kiszorított,
Nem tudott csak száztizet a bogár,
A Volán-busz az árokba borított.
Mintha mindezt már láttam volna filmen,
Most itt fekszem CSORNÁN, a kórházi ágyon,
Fáradt főnővér jön felém a tűvel,
És véget ér a színes rémálom.
Mondták, átszálltál egy osztrák BMW-be.
fehér volt az ég, mikor észhez tértem,
Talán Garminschpartenkirchenben síelsz éppen,
Furcsa, de még a nevedre sem emlékszem.
SÁPADTAK A CSILLAGOK,
MIKOR RÓLAD ÁLMODOK. |
