A mi szabadságunk úgy született,
Hogy észre sem vettük, nem tudtunk róla,
Nem ismertük fel, pedig itt volt velünk,
Köztünk növekedett évek óta.
A Teenager Party, az első farmer,
Piros útlevél, keletnémet lányok,
A cseh filmek és a lengyel jazz,
A pécsi Balett, az Orfeo, a Kex.
Jampik, huligánok, hippik, hobók,
Vidéki kocsmák, pesti presszók,
A Nagyvilág, a BBS, Kassák,
Egy vidám barakk volt az egész ország,
Rendőrlovon kísért beatkoncertek,
Ébredező lelkek, szabaduló testek,
Kirakatban táncolt a hazugság,
És csak kétféle volt az igazság,
Azok a zenék, virágos ruhák,
A filmek, a költők, a festők,
A drótok között micsoda tábor,
Pilinszky, Huszárik, Bódy Gábor.
Fáradt arcokban parázsló szemek,
Fakuló képek egy meg nem írt könyvben,
Töltök egy pohárral, és rátok gondolok,
Én csak egy múlt századi fickó vagyok.
Őrült álmok, széttaposott életek,
Elfelejtett nevek, mi lett volna nélkületek?
Őrült álmok, egy lázas évtized,
Elfelejtett nevek, hol lennénk most nélkületek? |
