A lány a padon ült, a fiú előtte állt,
Nem láttam pontosan, de valamit csinált.
Még hatéves se voltam, a bokor bújtatott,
És nem is vették észre, hogy Robin Hood vagyok.
A padok alatt kúsztam, egy láb megrúgott,
A szőketanár erről semmit sem tudott,
A táblánál a Géza nehezen makogott,
És nem segített rajta, hogy Csapajev vagyok.
Akárhogy is fáj, te is lehetsz sztár,
Akárhogy is fáj, mindenki sztár!
Az első lányra vártam, lehettem tizenegy,
És fejből elsoroltam, ki az a tizenegy!
A lány már majdnem nő volt, egy moziért elhagyott,
És nem is érdekelte, hogy Puskás Öcsi vagyok.
A suliból kirúgtak, az élet elém állt,
Nem került el a baj és senki sem sajnált.
A főnököm utált, a lánya bíztatott,
De ő se nagyon hitte, hogy Mick Jagger vagyok. |
