Koporsót visznek, magyarok, bírják,
Ki lehet benne? Sajnos, nem tudják.
Könnyezni kéne, de én nem sírok,
Lábamnál nyögnek a jeltelen sírok.
Tavaly temették, kiásták újra,
Ártatlan volt, hát ezt is kibírja,
Temet az elnök, temet a titkár,
Senki sem tudja, rá milyen sír vár?
Táncol a Matyi, az Ernő, a Jankó,
Örökzöld sláger a Temető tangó!
A múltkor a tévében egy pasit kiszedtek egy tankból,
de az még röhögött nekik akkor is, amikor biróság elé állították.
Valami gyűlésbe akart menni, erre megmérték a vérnyomását,
amitől még jobban röhögött.
Csiklandós tömeggyilkost még nem is láttam.
Cukorspárgával össszekötözték a kezét és a kémikus feleségével együtt
szitává lőtték. De egyiknek sem folyt ki a vére, még az ismétlésben sem.
Mikor a saját sírodat ásod,
Ne bőgj, ne hallja senki sírásod.
Pár évig lenn vagy, más is kibírta,
Vigyél magaddal könyvet a sírba!
Nézd, itt vannak, állnak fölötted,
A tévé, az újság, a pártok, a hölgyek,
Prédikál az író, rázza a farát,
Felzokog a tömeg, mind csupa barát!
Táncol a Matyi, az Ernő, a Jankó,
Örökzöld sláger a Temető tangó!
Pistike aranyos gyerek volt. Rosszul hegedült, de szerette a meséket.
Mégis megbukott az érettségin. Ekkor döntötte el, hogy híres ember lesz
és baltával megölte Piroska nénit, a Szülői Munkaközösség elnökét.
A temetőben fogták el, zsákot, ollót, tűt és cérnát találtak nála.
"Miért olyan nagy a fogad, nagymama?" - kérdezte később a bírónőt.
Szűk itt a tér ennyi nagy hősnek,
Hol voltak eddig? Nem ismerősek.
Hullába rúgni mind nagyon bátor,
Szívük örül, csak a ruhájuk gyászol.
Unod a banánt, a körmeid nőnek,
Hiányát érzed a bornak, a nőnek,
Eltolnád magadról a sírkövet,
De fölötted egy fiú egy lányt szeret.
emlékezetem olyan mint egy fekete-fehér tévé
ami mindig ugyanazt a szovjet filmet játssza
talán az áfonya a vagány
vagy az áruló balegyenes |
