Régen nem játszik zenekar a bárban,
Tabletták és lányok járnak körbe,
Vicsorog a fény az ajtó fölőtt,
Beugrottam egy korsó sörre.
A sarokban ültünk és csak néztelek,
Rémesek voltak azok az évek,
Menedék egy barna lány mellett,
Ajándékot adott nekem az élet.
Bisztróba jár legelni az ország,
A tévészemű lányok a kocsimra lesnek,
Rágógumi böfög a műhaj alatt,
Nem ismerik sem Adyt, sem Hendrixet.
Röfög a jelen, röhög a jövő,
Keresnék a gépben egy jó zenét,
Olcsó pénzért okádja a nyálat,
A kukában bambán virágzik a szemét.
Mindenki elment, csak páran maradtunk
Meghalt a legtöbb, vagy elitta az eszét,
De túléltük és együtt vagyunk,
Míg árulja magát a nemzedék.
Kidobták a bútort, a könyveket,
Mindent, ami valamit jelentett,
Sosem voltak régi szép idők,
Késő van már, hát hazamegyek.
UGYANAZ A VÁROS, UGYANAZ A NÉV,
UGYANAZ A BANDA, MÉGIS MÁS AZ EGÉSZ. |
