Reggel csak néztem, hogy' kivirultál,
Az ezüst nyakláncod is felvetted.
Dolce Vita parfűmöt használsz,
És furcsán csillog a szemed.
Szeretem ahogy jársz, és ahogy kelsz,
Ahogy föltűzöd álmosan a hajad,
Lábujjhegyen mész kávét főzni,
Közben kicsit riszálod magad.
Cédulát hagytál az asztalon,
"Szívem ma később jövök haza!
Clint Eastwood lesz a tévében,
A frizsiderben vár a vacsora!"
Visszajött a régi kedvesed,
Az övé voltál sok éven át,
De többre vágyott nálad is,
Elment Pécsről, nem bírta tovább.
Te végre elfogadtál engem,
Fogytán a pénze, hát hazaszökött,
Lent vár a kocsijának dőlve,
Friss és barna, a tengertől jött.
Még mindig kisfiús a mosolya,
Hogyha rádnéz, ugyanúgy nevet,
Mikor felhív, tombol a szíved.
Elakad a hangod, remeg a kezed.
Hív az ifjúság, a sok emlék,
Ő csak suttog és mesél,
Te akarod és el is hiszed.
Lapos és hazug történetét,
Két hétért odadobsz mindent,
Tegyek úgy, mintha nem tudnám?
A második hétfő reggelén,
Kisírt szemekkel visszatérsz hozzám.
Cédulát hagytál az asztalon,
"Szívem ma később jövök haza!
Clint Eastwood lesz a tévében,
A frizsiderben vár a vacsora!"
MONDD, MENNYIT ÉR,
A MÚLT HA VISSZATÉR? |