Det svaga, fysiska, köttets lustar
vad kan möjligtvis vara svagare än detta?
Möjligtvis sinnet, men det gĺr ĺtminstĺne att forma..
manipulera! depravera.. pervertera
den fysiska materian kan enbart förintas och förvridas
Likt vad jag ser som avbild i spegeln, svaga, äckliga,
vidriga, skamliga, vedervärdiga och avskyvärda
sönderkarvade köttstycken, förintad fysisk lusta.
Möjligtvis vad du skulle kalla för kropp
Troligtvis äcklas jag ĺtminstone lika mycket utav dig
som jag äcklas av mig själv
Vi är alla tomma väsen, tömda pĺ känslor och lycka.. lycka?
Ett alltför bekant ord mĺ jag säga, vad är lycka?
en som hĺller dig kär.. omfamnar dig när mörkret faller,
stryker fingrarna genom ditt hĺr, värmer dina läppar med sina,
älskar dig.. älskar med dig. är det lycka för dig?
Denna innerliga.. mentala och fysiska svaghet.
Aldrig skulle jag asociera nĺgot sĺ befängt till ett sĺpass
starkt ord som lycka. Ett oändligt mysterium, existerar den ens?
Känner jag ens? Men vad vet jag..
tom, eländig, kall, frusen, ständigt törstande..
efter ditt hat - din kärlek.
Hatet värmer, fyller upp tomrummet och utplĺnar kylan inombords.
Enstaka sekunder dock, sinnet bestĺr kallt som vinternatten.
Ljuv och rogivande kyla, omfamna mig denna ensamma afton,
omfamna mig alla sömnlösa nätter.. du är välkomnad med öppna armar.
Jag erbjuder dig min svaga utmärglade kropp,
intet värt jämfört med din storhet.
Mitt självförakt är gentemot tomheten dyrkan.
Kvar av mig är enbart ett bräckligt skal, lämnad tömd,
dränerad, ihĺlig.. känslokall och sönderfrusen.
TheSmilingOne/Anita fordítása:
A gyenge, a testi, a hús vágya
Mi lehet még nála is gyengébb?
Talán az érzés, de az legalább formál
manipulál! megront… eltávolít.
Az anyag csupán elpusztulhat és eltorzulhat
mint a kép mit a tükörben látok, a gyenge, émelyítő és utálatos,
szétzúzott húscafat, a megsemmisült testi vágy.
Talán amit testnek kéne hívnod.
Talán legalább annyira undorodom tőled
mint amennyire saját magamtól.
Mind csak üres lények vagyunk, várva érzelemre és boldogságra… boldogság?
Egy túlságosan ismerős szó mit kimondok, mi a boldogság?
ami nem ereszti a szíved… átölel ha leszáll az éj,
hajad simítja, ajkaid melegíti az övé,
szeret… veled szeret. Ez neked a boldogság?
Az a belső… lelki és testi gyengeség.
Nem társíthatok valami ennyire nevetségeset egy olyan
erős szóval mint a boldogság. Egy végtelen rejtvény, létezik e egyáltalán?
Szeretek-e én? De amit tudok…
üres, nyomorúságos, hideg, fagyos, örök szomjazás…
gyűlölet után – szerelem.
A gyűlölet hevít, betölti az ürességet és megsemmisíti a hideget odabenn.
Egyes pillanatokban mégis, áll az érzés hidegen, mint a téli éj.
Édes és békés fagy, ugyanaz a délután ölel,
s ölel minden ártalmatlan éj… várlak tárt karokkal.
Felajánlom neked gyenge, sovány testem,
mely semmit nem ér a te nagyságodhoz mérten.
Az üresség kulcsa öngyűlöletem fejében.
Belőlem csupán törékeny héj, elhagyott váz marad,
kiszáradt, tartalmatlan… érzelmek nélkül, halálra fagyva. |
