Adj még! (Nyerges-Práder)
Azt mondod, baj van – ugyan, kedvesem
Hallgass csak rám, én nem hiszem
Most nem nagyon élünk, és azt is csendesen
A felszín alatt, mint rendesen
De lent a mélyben azért én érzem, hogy hívsz
S lassan nyúlsz felém
Amit eddig adtál, már nem lesz elég,
Többet kell kapjak most, mint rég
Kínoz a szégyen, ami bennem ég,
Olvadó szívem nem oltja még
De lent a mélyben azért én érzem, hogy hívsz
S lassan nyúlsz felém
Azt mondod könnyebb ideát nekünk,
S hogy naiv ideát kergetünk,
De ha nem hiszel bennünk, egy szálig elveszünk –
A saját fajtánk van ellenünk
De lent a mélyben azért én érzem, hogy hívsz
S lassan nyúlsz felém |
