Az utolsó magyar (Nyerges - Leczó)
Bürokraták és pénzemberek irányítanak minket
Hazug szólamok, ígéretek tartják alul a szintet Utat keresve, tapogatózva, egymásra lépve élünk
Megnyomorítva, mindent feladva, szánalmas lesz a végünk
Refr.:
Századok bűnét üvöltöm magamból
De nem tudom ki hallja, a világ csak röhög rajta A napot nem látom már lassan a falaktól
És egyre gyengül a hangom, szavam a porba hull
A múltunkat nem ismerhetjük, hisz tanulhatnánk belőle A vágyainkat megvakítják, hogy ne nézhessünk előre
Testvéreink eltaszítva, a falakon kívül állnak Anyjuk nélkül szebb jövőt, reményt hiába várnak
Refr. Ha évek múltán erre jársz majd, tiszta lelkű vándor
S meglátod, hogy mi maradt itt e gyönyörű, szép hazából Vidd el a hírt a nagyvilágnak, hogy minket már nem zavar
Jöhet bárki, hisz elpusztult az utolsó magyar. |
