Barátom (Nyerges - Galambos)
Látod, igazam lett, én mindig ettől féltem
Hogy közénk áll valami, talán fontosabb Pedig én igazán kiszámíthatóan éltem
S közülünk mindig te voltál az okosabb
Tudod jól, nekem a szívem gondolkodik És amit ő gondol, azt muszáj megtennem
De szólhattál volna, hogy nem tudsz már velem jönni S ha már nem tudsz, hadd tudjam, hogy miért nem
Refr.: Hónapok óta a híredet se hallom
Hiába ordítok, nem hallod már a hangom Tán a hétköznapok fogságába estél
Bár segíthetnék rajtad, drága testvér
Olyan csendben maradtál el, hogy észre sem vettem Csak a hiányod lett egyre égetőbb
És tudom, mit gondolsz - hagyjam már végre abba - De hadd mondjak pár dolgot még előbb
Bizony, nem így képzeltem még néhány éve Megint egy dolog, amit valahogy nem értek
Igaz, nem biztos, hogy mindent értenem kéne Hát úgy teszek, mintha hinném, mit beszélnek
Refr. Hogy annyi a dolgod, hogy ki sem látszol belőle
A munka, a kocsi, a pénz s még az asszony is De úgy érzem, olyan nagyon nem is bánod
S ha így van, hát én bánom helyetted is
Persze, lesz még úgy, hogy együtt ülünk mi ketten Pár üveg borral, egy csendes délután
S nem kell többé gondolnunk sem arra, Hogy a barátunk már nem a barátunk talán. |
