Ébredj fel, szól a vekker
Vár rád egy álmos reggel
Indul az első járat
Tömött buszok, szürke gyárak
Még elhiszed, hogy jobb lesz majd
A gyermekeidnek, és ez hajt
Beletörődsz, hogy neked ennyi járt
És ugyanúgy megy majd egy életen át
Minden tovább
Minden tovább
Minden tovább
Minden tovább
Szemedbe hazudnak, félre löknek
Megaláznak és arcon köpnek
Nyíltan csalnak, pofádba röhögnek
Leírnak, elintéznek egy tollvonással
Tudod, hogy fasz vagy, mégis hagyod
Pénzért a hatalom seggét nyalod
Kocsiról álmodsz, de elmész gyalog
Beéred egy alapos agymosással
Befűznek átlátszó dumával
Felhízlalnak műkajával
Egyedül hagynak a magad bajával
Ha kidőlsz a sorból, a te nyakadba varrják
Megvádolnak és megtagadnak
Bűntudatot és félelmet adnak
Ha megtörtél visszafogadnak
Mindig úgy lesz, ahogy ők akarják
Nem számít, hogy mi a neved
Így lesz, míg nem mondasz nemet
Elhiszed, elfogadod, mint tényt
Az utolsó reményt
Az alagút végén látod a fényt
De csak a vonat jön feléd
Az alagút végén látod a fényt
De csak a vonat jön feléd
Gusztustalan egy világban élsz
De jobb, ha erről nem beszélsz
Senkinek, mert hülyének néz
A gépben ő is csak egy fogaskerék
Saját börtönöd építed fel
Attól rettegsz, hogy majd egyszer
Összedől, és te szabad leszel
Szabad préda, kint les rád a vég |
