Kelthetnél bennem édes érzéseket
Ha elállítanád a vérzésemet
Csöppnyi csermely, szívembõl fakadó
De lehet belõle áradó, nagy folyó
Ha elhagysz, számolj a ténnyel
Megcsallak egy fiktív személlyel
Nem bírok már a szenvedéllyel
Tudtam, hogy így lesz, mégis csodálkozom
Mint az elsõ önkezem által okozott magömlésen
Csapdába csaltál, de én mégsem tiltakozom
Hagyom, hogy áthatolj a pajzsomon hagyott résen
Nem érdekel a sorsod, az elõéleted
Mert nem akarom megbánni azt, amit tettem
Markomban tartom az elõételed
Ezen a vacsorán jóllakunk majd mind a ketten
És senki nem érhet tetten
Refr.:
Csinálj úgy, mintha szeretnél
Mintha valamit tehetnél
Hogy itt tarts kicsit még
Csinálj úgy, mintha szeretnéd
Nem vagy te szende szûz, aki csak játsza a bestiát
De nem lobog benne tûz, ami tombol, éget
Az erkölcs börtönébe zárt ösztönöknek amnesztiát
Adtam, hogy felzabáljanak téged
Ugye érzed, véged
Refr.:
Csinálj úgy, mintha szeretnél
Mintha valamit tehetnél
Hogy itt tarts kicsit még
Amíg a gyújtózsinór leég
Ezen a hordozórakétán
Ami a mennybe repít talán
Te is velem jöhetnél
Csinálj úgy, mintha szeretnél
Kérlek, vigyázz rám, ha egyszer melléd ülök
De tövig nyomd a gázt, én száz alatt szédülök
Én nem utasítanék vissza egy ilyen jó ajánlatot
Ébreszd fel a bennem szunnyadó állatot |
