Szép Erdélyország nagy hegyei alján,
Nyílik sok apró kis tarka virág,
Sok vitéz székely hősies harcán,
Buzdul a nép, s a rögre vigyáz,
Őrt áll a végen, pallós kezében,
A másikkal rendre dönti a kalászt,
Egész szívével, egész lelkével,
Védi az édes szép magyar hazát.
Érted élünk, csodaszép országunk,
És ha kell, érted halunk,
Vész, ha fenyegetne, mind ott állunk,
Mind, akik még csak vagyunk,
És ha ellenséges léptek járnák,
Drága szentelt testedet,
Száz halállal vívunk meg teérted,
Esküszünk, mi székelyek!
Szép Erdélyország nagy hegyei alján,
Elhervadt mind az apró kis virág,
Sok vitéz székely hősies harcán,
Nincs, aki buzdul, nincs, ki vigyáz,
És ím csak egyszer a sírhantok szélén,
Százezer székely öregbaka áll,
Százezer kürtből fújja könyörögve,
Minden magyarnak a hívó imát. |
