Szárba szökött a Bánáti búza,
Nincs a földön nála jobb se szebb,
De a határ átvándorolt rajta,
S nem tudja most Magyar é vagy Szerb.
Csak azt tudja, Magyar kéz vetette,
S Magyar ima kért reá esőt,
Kapájával az görnyedt felette,
Amikor az első gaz kinőtt.
Szegény búza mit tehetsz te róla,
Hogy aki néked életet adott,
Nyomorúságos lett annak sorsa,
Csak vetett, de nem arathatott.
Így megy ez már évtizedek óta,
De ha majd a rab idő letelt,
És újra Magyar lesz a déli róna,
Csak az arat, majd aki vetett.
Szárba szökött a Bánáti búza,
Nincs a földön nála jobb se szebb,
Újra Magyar lesz a déli róna,
És csak az arat majd aki vetett. |
