Már végre nem félek
Megvan az alagút vége
Beszivárog a külvilág fénye
Nem késő a menekülés!
És csak várok az égi liftre
Pokolba visz vagy talán az égbe
Várok falnak dőlve
Vigyen egy Tízes legtetejére!
Emberek fentről parányi pontok
Ugornék ,de megfontolom a dolgot
Unott arccal a dílerre várok
Koptatom a flasztert minden nap!
És csak várok az égi liftre
Pokolba visz vagy talán az égbe
Várok falnak dőlve
Vigyen egy Tízes legtetejére!
Papírba tekert negatív öröm
Szakítja szárról piszkos köröm
Amikor nincsen lelkem fázik
Cipőm lyukas és néha beázik!
És csak várok az égi liftre
Pokolba visz vagy talán az égbe
Várok falnak dőlve
Vigyen egy Tízes legtetejére!
Játszótéren tömök egy pipát
Szűkül a pupilla és tágul a világ
Az isten az égre valamit rajzol
Maradnék ,de valaki rámszól!
És csak várok az égi liftre
Pokolba visz vagy talán az égbe
Várok falnak dőlve
Vigyen egy Tízes legtetejére! |