Kapuk elõtt járva menetelek
Azért hogy este veled legyek
Elküldted otthonról a gyereket
Hogy nyugodtan olvasd a levelemet
Neked írtam, hogy gondom ûzzem
szerelmemet csokorba fûzzem
Várom már a jövõ estét
Hogy újra érezzem a testét
Nem értem, hogy miért nem érti
Lelkem a bánat felemészti
Süket fülekre talál a mondat
Amit eddig szemébe mondtam
RF1: Kinyílt az ajtó, hogy szemébe nézzek
Úgy éreztem megöl a végzet
Hangos szóval rám kiáltott
Rögtön tudtam nem szívesen látott
Kinyílt az ajtó, hogy szemébe nézzek
Úgy éreztem megöl a végzet
Azt mondta: Látni nem akarlak
De miért épp ma, miért nem holnap
Hiába gondoltam, ó Istenem
Megbocsájtja, hogy félreléptem
De sajnos elmúlt minden remény
Így jöttem rá: Az élet kemény
Magamról sajnos megfeletkeztem
Késõ lett mire felöltöztem
Szemébe nézni, jaj hogy fogok én
Hisz nem volt bennem sok az erény
Nem gondoltam, megtudja majd
Próbáltam nemlátni a bajt
Eddig sem túl sokra vittem
Csak szennyesem teregettem
Magyarázhattam én eleget
Megsirattam a gyereket
Tûzbe dobtam a leveleket
Mit gonduzésbol írtam neked
Szólíthatlak, de mind hiába
Te csak sírsz a tiszta ágyba
Hûvös párnába nyomtad arcod
Feladtad értem a földi harcod
Holtan fekszik párnák között
Lelke fent jár a felhõk fölött
Itt hagyott, hát mit tehetek
Folyóba ugrok, utánna megyek
RF: Kinyílt az ajtó, hogy szemébe nézzek
Tudtam reggel, ma elér a végzet
Többé rám már nem kiálthat
Az akarat legyõzte a vágyat
Kinyílt az ajtó, hogy szemébe nézzek
Tudtam reggel, ma elér a végzet
Apró gyerek csak sír utánunk
Csendben õrzi örökké az álmunk
Gondolat: Vágyak vannak, amelyeket néha legyõz az akarat. Az akarat ellen harcolni kemény.
A legyõzött vágy a kudarc, mely a halált megvetõ bátorsággal küzd az élet ellen. |
