A sok duma dühít, csendet kívánsz
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Refr.:
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Refr.:
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Refr.:
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek |