Amikor az égen
Sápadt hold ragyog
Keleti kárpátok
Rátok gondolok
Hol édesebb a bor
És barnább a kenyér
De azt a kicsiny földet
Nem adná semmiért
Ő nem panaszkodik
Csak tűr csendesen
Várja, hogy hazája keblén
Megpihenhessen
Annyi év után is
Szorítja fegyverét
Kárpátalja örzi még
Az ősi Vereckét
Súlytotta éhség
Málenykíjrobot
Száz meg száz testvérünk
Halálba gyalogolt
Most könnytől keserű
A Latorca vize
Fehér habja a sok kínt
Magába temette
Halgatom a fájó
Körtemuzsikát
Magam elött látom
A Magyar golgotát
Találkozunk mi még
Nem hal meg a remény
Találkozunk mi még a
Vad Kárpátok tetején |