Fáradt holló keresi a párját,
Nem találja, valamerre elszállt,
Elszállt messze, idegen hazába,
Szeretője mindhiába várja.
Elszállt messze, idegen hazába,
Szeretője mindhiába várja.
Akkor hagyta szegényt ott magára,
Mikor nagy szükség lett volna rája.
Megállj holló egyszer még megbánod,
Hogy cserbenhagytad hű, szerető párod!
Megállj holló egyszer még megbánod,
Hogy cserbenhagytad hű, szerető párod!
Búcsúzóul azt mondom te holló,
Áruló szívednek nem terem jó!
Ne is gyere haza ide többé,
Országodnak idegene lettél.
Ne is gyere haza ide többé,
Országodnak idegene lettél.
Mától fogva feketében járjon,
Minden holló széles e világon!
Csak az legyen rút, fehér posztóba,
Aki népének lett árulója.
Csak az legyen rút, fehér posztóba,
Aki népének lett árulója.
Csak az legyen rút, fehér posztóba,
Aki népének lett árulója. |
