Hírek Tagok Chat Fórum Képtár Cikkek Koncertek Zenekarok BejelentkezésrssMagyarEnglish

Karpatia - Szozat dalszöveg

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar ;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Melly ápol s eltakar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely ;
Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt élned , halnod kell.

Ez a föld, mellyen annyiszor
Apáid vére folyt ;
Ez, mellyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai ;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár , de törve nem,
Él nemzet e hazán,

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált :
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet , hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor , melly után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak , oh magyar :
Ez éltetőd , s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely :
Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt élned, halnod kell.
Letöltés
[ Hibajelentés / Üzenet a profil tulajdonosnak ]
Hozzászólások :
Nincs hozzászólás.

Hozzászólok :
Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!

metalindex


Impresszum - Szabályzat - Médiaajánlat