KEVE OSTORA
(Az Őrtorony foglyai)
Hajnalodik Tárnokvölgyén,
Keve vágtat vasderesén,
Kürtje harsan, csatába indul serege élén.
Foglyul ejtve várja Ríka,
S Csillagok Látója.
Csillagok Látója: „Szabadíts ki minket, jó vezérünk!”
Ríka: „Szabadíts ki minket, jó apám!”
RAJTA! RAJTA!
Megremeg a föld!
RAJTA! RAJTA!
Árad a folyó!
A Puszta népe harcba indul,
A saskeselyű földre hull.
HARCRA! HARCRA!
Reszket a gyáva!
HARCRA! HARCRA!
Folyjon a vére!
Hulljon a rómaiak feje,
Villogtasd kardod Keve!
Menekülne Langaléta,..
Kadocsa hívja viadalra,
Fokosával pajzsát töri, s őt kettévágja.
Kadocsa büszkén harcol tovább.
Keve hozzá kiállt:
Keve:
„Haj előre az őrtoronyhoz!
Szabadítsuk ki Ríkáékat!”
RAJTA! RAJTA!
Megremeg a föld!
RAJTA! RAJTA!
Árad a folyó!
A Puszta népe harcba indul,
A saskeselyű földre hull.
HARCRA! HARCRA!
Az őrtoronyhoz!
HARCRA! HARCRA!
Mentsük meg őket!
Pusztuljon az utolsó
Toronyőrző légió!
Hős Atilla párduc módra
Mászott föl az égő őrtoronyba.
Ríkáékat mind lehozta,
Mire a torony összedőlt volna. |
