Adj helyet magad mellett, az ablakhoz én is odaférjek.
Meztelen válladhoz érjen a vállam, engedd, hogy megkívánjam.
Engedd, hogy érezzem, hogy szabadabban lélegzem.
És ha éhes vagyok és fáradt, magamfajta többet mit kívánhat.
Mint a félelem a színpadon, ülök a közelben egy padon.
Úgy parancsolok magamnak, még maradjak, megmaradjak.
Mint kínomban a színpadon, fejem a lábam közt ülök a nyakamon.
Homokkal teli a szám, szép vagyok, mosolygok rám.
Adj helyet magad mellett, az ablakhoz én is odaférjek.
Meztelen válladhoz érjen a vállam, engedd, hogy megkívánjam.
Engedd, hogy érezzem, hogy szabadabban lélegzem.
És ha éhes vagyok és fáradt, magamfajta többet mit kívánhat. |
