Ma nem indul röpülő
Hajtogass magadnak
A Holdon nincsenek
Legfeljebb maradnak
Itt páran akik majd
Becsukják a könyved
Hogyha elalszol
És azt mondják fölötted:
Íme itt a zöld: egy lepedőnyi föld
A fölénk kifeszült kék: egy takarónyi Ég
Az itt fekvőnek, aki úgy látszik
Ment egy darabig és idáig elért
Fényes pontyok áznak
Fémtartályokban
Göröngyös utakon
Háziasszonyokig
A nylon szatyorból
Kivetettnek kádba
Beleegyezgetnek az
Elmálló morzsákba
Régen nevettem azon
Hogy fröcsölnek a kőre
Sőt, próbáltam hátha
Játszanak is velem
Ma már tudom milyen
Fontos ott az élet
Ahol nem kegyelmez senki
Aki szarul ébredt
Ma nem indul röpülő
Hajtogass magadnak
A Holdon nincsenek
Legfeljebb maradnak
Itt páran akik majd
Becsukják a könyved
És hogyha elalszol
megállnak fölötted |