Gumicsizmában gázolok át a sáros véren
Nem fordulok meg, itt hagyok mindent, amitől féltem
Nem fordulok meg, nincsenek többé fordulatok
Megyek gumicsizmában, és talán még fütyülni is fogok, így hogy: ….
Békaemberként átúszok a hullámzó égen
Nem bukkanok fel, nem nagyok a távolságok, már értem
Mért van alattam a fű közt annyi gumicsizmás ember
Azt hitték sima vérfürdő, nem gondolták, hogy tenger
A Titanic süllyed, én Leonardo Di Caprio vagyok
’912-t írunk és mindjárt meghalok
Meghalok és megismétlek millió halált
Csak még egy cigi a taton, aztán rám a kamerát |