Kifordult belsők közt
Állandó zajban
Lábujjon lépkedett
S mert érezte baj van
Vigyázott a levesére
Óvón tenyérrel fedte be
Egy kiégett Ford ülésén
Még melegen megette
Aztán tovább lépkedett
A még langyos hamuba
S talált egy kulcscsomót
amivel kicsukta
Magát a világból
Vagy magából a világot
A lényeg, hogy utána
Csak befelé látott
Egész szép réteket
Talált ott legbelül
Kis búvó patakkal
Ahová majd leül
A mókusok közé
majd a szerelme és ő.
Az ember ott legbelül
Spájzajtón falvédő
Becsukta magára az ajtót
Belülről akasztotta be a kampót
Barkácsolt a szobájában egy hajót
És most ott ül benne
És megy is vele
Nem téved el soha se már
Mert becsukta az ajtót. |
