Nagyváros bevette nagylányt
Kellett a levesbe a szárnya
Ablakot nyit és amit főzött
Azt kiönti a félhomályba
A gőz elszáll és a járdán
Ott marad a sűrű leves
Aztán néhány nagyobb darab
Feláll és új életbe kezd
Először is új külső kell
Ruhát kap a konzervgyárba
És munka után lezárt szívvel
Ül be egy jobb ételbárba
És hazafelé a kapualjba
Kitámad a bőrkabátt rá
Hogy ő még soha és senki őt nem
És a fiatal konzerv nyílik könnyen
És most jövök én arra éppen
Taxival elviszem haza
Szeretlek modom ő meg mondja:
Szeress nyugodtan majd nem
Figyelek oda
Csak csendben most suttogd
Most el fogom hinni
Látod ünneplőben vagyok
Pont el akarlak vinni
Valami napsütötte helyre
Szép fehér ruhába
Nagy hűvös szőlőket
Raknék be a szádba
Aztán még lelőnék
Valami nagy káros állatot
Mennyire szeretnél (szeretnéd)
A kis vér meg a puskaporszagot
Éreznéd rajtam
De éjjel nem zavarna
Könnyű textilek közt
Forognánk s hajnalba
Innál a boromból én a
Cigidből szívnék
És mondanád hogy soha
Ne menjünk el innét
És nem mennénk
Itt laknánk
Valami olyat biztosan találnánk
Aminek nincs vége vagy még sokára
Érnénk a végére | 
