KOLDUS
/Bálint Csaba/
1.
Az élettől elítélt
Nincstelen ember
Egy földi éhező!
Koldusok rabja
Nyakán a szablya
És többé nem létező!
Ref.
Nem tehet semmit,
Mert, nincs miből tennie!
Sehonnan a semmibe,
A halált keresnie!
2.
A rothadás űzi
Igénytelen bőrét,
A teste fonnyadó!
Véres kenyérrel
A mocsokban fürdik
Más nem várható!
Ref.
Nem tehet semmit,
Mert, nincs miből tennie!
Sehonnan a semmibe,
A halált keresnie!
3.
Szánalmas koldus
Csodára várva
Nézi a Világot!
Nincs messze tőle
A végzete napja:
Emberből-állatot!
Ref.
Nem tehet semmit,
Mert, nincs miből tennie!
Sehonnan a semmibe,
A halált keresnie! |
