AZ UTOLSÓ EMBER
/Bálint Csaba/
1.
Romok közt élsz a mélyben,
Nem látod a fényt az égen,
Nem tudod, mit rejt a holnap,
Nem számít semmit a múltad!
2.
Terjeszkedik a sivatag,
A sarkkör jege megolvad,
Homályba borul az ég,
Nem tudod, mi jöhet még!
3.
Bomlott agyú, emberi lények,
Rabszolgák, kik e Földön élnek,
Gyilkos, megszállott társaság,
Saját magukat –pusztítják!
4.
Ha szétszakad az ózonréteg,
A gyilkos sugarak mindent elérnek,
Ember-állat nem mozdul,
Ez a bolygó lassan –elpusztul!
5.
Saját mocskodba fúlsz,
Vagy atomcsapásban elpusztulsz,
Szemét közt rothad a tested,
Már nincs ki, eltemessen –Téged! |
