Tombol a hideg, kiver az ideg,
nincsen kedvem végképp semmihez.
Rajtam a kabát, húzom az igát,
a nőm nyúzza le majd rólam a bőrt.
Kopog a szemem, füstöl a nyelvem,
nem veszik észre, hogyha belehalok
Várom a nyarat, az utolsó falat
a torkomon le ment már rég.
Át kellene a világot formálni, át kellene az egészet.
Át kellene még jobbá formálni.
Nyakamnál egy kés feszül folyton,
amit az állam erősen szorít hozzá.
A sarki kurva beléd húzza,
ő is futhat a pénze után.
A fűszer árus, a kokain mágus,
nem nekem való, szemét rabló banda,
a markát tartja, de mind hiába,
bennem vevőre nem talál.
Át kellene a világot formálni, át kellene az egészet.
Át kellene még jobbá formálni.
Nincsen rendben valalmi,
ugyanis nem csak én vagyok az,
aki így érzi,
savanyú képet vágok,
mintha citrom marná a szám.
Kopog a szemem, füstöl a nyelvem,
nem veszik észre, hogyha belehalok.
Várom a nyarat, az utólsó falat
a torkomon le ment már rég.
Át kellene a világot formálni, át kellene az egészet.
Át kellene még jobbá formálni.
Nyakamnál egy kés feszül folyton,
amit az állam erősen szorít hozzá.
A sarki kurva beléd húzza,
ő is futhat a pénze után.
A fűszer árus, a kokain mágus,
nem nekem való, szemét rabló banda,
a markát tartja, de mind hiába,
bennem vevőre nem talál.
Át kellene a világot formálni, át kellene az egészet.
Át kellene még jobbá formálni. |
