Fáradtnak tűnik az őszi reggel, sztrájkol a nap megint.
Nem érdekli őt a nagyvilág, erről csak legyint.
A tegnap eljárt az éj is elszállt, jól jön a reggeli csend,
De a magányt nem bírom túl soká és az egész ház, újra zeng,
Valaki csenget, reménykedem, lehet a baráti arc,
De a postásom kívül nem jön más, ki megkezdje a hangzavart.
Nem kellett várnom már túl sokára, lassan tele lett az egész ház,
A délelőtti pihenés után mindenki készen áll!
Ref.:
Együtt vagyunk megint, mint egy nagycsalád
Nekünk már nem számít a holnap, az élet ilyenkor röhögve felék int.
Együtt vagyunk megint, mint egy nagycsalád
Nekünk már nem számít a holnap, az élet ilyenkor röhögve felék int.
Ez nem az a party ahol a nyál csorog, mi a szerepünket nem jászuk túl,
Nincs medence és a manökenek, sem fürdenek ruhátlanul.
A mai program, szórakozás ez egy vidéki rock ’n’ roll,
Mindenki, aki a házban bent van velünk együtt így dalol:
Ref.:
Együtt vagyunk megint, mint egy nagycsalád
Nekünk már nem számít a holnap, az élet ilyenkor röhögve felék, int.
Együtt vagyunk megint, mint egy nagycsalád
Nekünk már nem számít a holnap, az élet ilyenkor röhögve felék, int.
Hogy mi történik holnap, vagy holnapután ilyenkor igazán nem érdekel.
Mi a mának élünk és ez a fontos, neked ezeket tudnod kell!
Ez nem az a party ahol a nyál csorog, mi a szerepünket nem jászuk túl,
Nincs medence és a manökenek, sem fürdenek ruhátlanul!
Ref.:
Együtt vagyunk megint, mint egy nagycsalád
Nekünk már nem számít a holnap, az élet ilyenkor röhögve felék int.
Együtt vagyunk megint, mint egy nagycsalád
Nekünk már nem számít a holnap, az élet ilyenkor röhögve felék int. |
