Marosvásárhely
Szagok, iszonyatos emlékek
az utcákat újra járom,
Átlyukasztott villanyoszlop
golyók nyomait látom.
Lelki szemeim előtt
megmaradt minden rémisztő kép,
ahogy védekezni akart,
a már régen átlőtt kéz.
Refrén:
Valami bűzlik, valami bűzlik
az árulás szagát érzem.
valami bűzlik, valami bűzlik
az idő nem mossa el.
Álarcban készült a rendszer
Átnevezni a magyar szót,
Ezrek gyorsan odamentek
lássák az árulót.
Mindent ígért, de elfeledte
helyette zsoldosok jöttek.
Körbezárt magyar népre,
teherautóval beledöngöltek!
Molotov repült több száz,
üvegágyon ment a séta
tankoknak forgó ágyúival
határokat körbe fogtak.
Írónknak szemét vették,
többre nem volt bátorságuk,
de mi ellenük álltunk,
megtartottuk magyarságunk.
Úgy élj, ne hagyd hogy átnevezzen,
úgy élj, hogy lehess büszke.
Akkor is ha meghalsz
üvegágyon meggyötörve. |
