Rémálom
Húsz év telt el, s ezer sebből vérzek,
Bérház tövében, hideg betonon
ért hát utol a végzet.
Arccal a sárban az utolsó hős aki nem remél,
Feladhatnám én is, már nyakamon a drótkötél.
Refrén:
Rémálom! kamat, hitel, s adórendszer
Rémálom! Könnygránát süvít.
Rémálom! Már nem számít az ember.
Rémálom! Villogó fénnyel a kirakat csábít.
Vérem lett a méreg, személytelen világ.
Két tűz közé szorulva szenved,
meghall lassan a lélek.
Járhatatlan az út, rendőr vigyáz rám
Önmagamtól véd, ha kinyitnám a szám. |