Jöttem ezzel a testtel
Nézd meg milyen szép
Jöttem ezer vággyal
Feladni nem tudom még
Jöttem egyetlen céllal
Hogy megszerezzelek
De nem tudtam, hogy ezért
Mindent elveszítek
Elégek ebben a tűzben
Megfulladok ebben a vízben
Kiszáradok ettől a széltől
Megvakulok az erős a fénytől
Ez csak egy álom
Amit elhittél
Ez csak egy álom
Amit elvittél
Jöttem ebbe a világba
Kaptam hozzá egy új ruhát
A napokat úgy élem benne
Mintha ez lenne a valóság
Olyan régóta vagyok vele
Hogy elhiszem, hogy ő az én
De ha idejössz megint értem
Tudom, hogy van remény
krodhad bhavati sammohah
sammohat smriti-vibhramah
sriti-bhrahmsad buddhi-naso
buddhi-nasat pranasyati
(Bg. 2.63)
(A dühből teljes illuzió ered,
az illúzióból emlékezetzavar,
Ha zavart az emlékezet, elvész az
értelem, s az értelem elvesztésével
az ember ismét visszasüllyed
az anyagi lét mocsarába.) |
