FÁJDALOM KÜSZÖBÉN
Eljött a perc és én ott feküdtem a lét kihalt küszöbén
A levegő szinte marta a bőröm,fagyos volt,mint a fém
A zaj körülvett,a fény vakított és minden annyira fájt
Még most is kísért,ahogy a torkom segítségért kiált
Refrén:
Mert mélyen bennem van valami
Amit soha nem tudnék nem hallani
Hangosabban üvölt a fémnél
De elhallgatna,ha megölelnél
Elhallgatna,ha megölnél
Acélprésbe szorítva élek most,ami a tüdőmből a levegőt
Módszeresen szorítja ki lassan és a csupasz fejem fölött
Az ártalmatlan kaszás helyett egy atomtámadás lebeg
Egyre érzem e bolygó a létezés végső állomása lehet
Refrén:
De már mélyen bennem van valami
Amit soha nem tudnék nem hallani
Hangosabban üvölt a fémnél
De elhallgatna,ha megölelnél
Elhallgatna,ha megölnél
Ölelj,vagy ölj meg...
Gyűlölettől holt részegen,átkok gyűrűjében
Hívogató homállyal az ébenfekete éden
Változó kor hajnalán alkonyt hoz világra
Ráforr jéghideg ajka forró,vértől édes szádra
Szíved szakad majd meg,mikor húsodba hág
Lángra lobban a lelked-az enyészeté a világ
Refrén:
Itt mélyen bennem van valami
Amit soha nem tudnék nem hallani
Hangosabban üvölt a fémnél
De elhallgatna,ha megölelnél
A szenvedély,ami bennem él
Erősebb a halálnál
Találjon rád
Ha rám találnál
Ne csinálj úgy,mintha nem léteznék
Ha nem lennék,semmit nem éreznék
Ha nem lennék,nem véreznék
Refrén:
Itt mélyen bennem van valami
Amit soha nem tudnék nem hallani
Hangosabban üvölt a fémnél
De elhallgatna,ha megölelnél
Elhallgatna,hogyha megölnél
Ölelj,vagy ölj meg... |
