(zene és szöveg: Csorba L.)
Emberöltője már hogy érte jöttek
Várja a sztyeppe a keleti front
Kétségek közt készül az útra
Vajon iszik-e még a pincében bort?
-szóló-
Hazai ízek messze tűntek
Ám belekóstolt a halálba
Mutatóujja a ravaszra termedt
Torkában tüzelt a pálinka
-szóló-
Túlélte a nagy kanyart
Megjárta a a hadak útját
Látott anyát, ki rimánkodott
Testébe rejtve a titkát.
Menetelt égő falvakon át
A humanitás a hamvába holt
Hol lelkeknek oly gödröt ástak
Mibe az ördög is reszketve bújt
előrefr.
Kérdeztem mi volt?
De csak hallgatott
Arcára felhő borult
Nem siránkozott
refr.
Idegen földre ontotta
Idegenek vérét
Ki meghátrált az golyót kapott
Idegen szövetségét
-szóló-
refr.
A történelmet a győztesek írták
A veszteseg felett pálcát törtek
A politikusok pálfordultak
A hazai ízek megkeseredtek
előrefr.
refr.
refr.
Idegen földre ontotta
Idegenek vérét
Ott kitüntetést, itt börtönt kapott
Idegen szövetségét |
