(zene és szöveg: Csorba L.)
Kétlábú férgek túrják a földet
Büdösítve a levegőt
Űrülékük egy okádék-tenger
Partjain vasbeton temetők
Szomszédaik csak megtűrt lények
Lázadóikat vérbe folytják
Az evolúció csúcsragadozóit
Ezen a bolygón embernek hívják
előrefr.
Birodalmaik hadban állnak
Vezéreik csak jelre várnak
Egymás földjét meggyalázva
Áhítoznak a gazdagságra
refr.
Ölnek, falnak, szaporodnak
Kultúrájuk a mocsokba fullad
Nem jók ezek semmi másra
Megérettek a pusztulásra
Igába fogták a tüzet, a vizet
Meglelték az elemek ostorát
De becstelen módon, két kézzel szórják
A naptól kapott energiát
Hitvány egy fajta, a boldogság rabja
Nem ismeri fel a problémát
Nem hajlandó tudomásul venni
Hogy sírjává teszi az otthonát
előref.
refr.
Eszközeik már az űrben
A mohóságuk nem fárad
Megsemmisítésüket kérem
A világbéke még várhat!
-szóló-
előrefr.
refr.
refr. |
