(zene és szöveg: Csorba L.)
Végső úton a temetőben
A halált érzem a levegőben
Ami rákényszerít, hogy beleszívjak
És megízleljem a keserű múltat
A keservet, a kínlódást
a véget nem érő vajúdást
Az utolsó sőhajt egy néma szájból
Eltávozván az árnyékvilágból
Gőzölgő hantok, keresztek
Aranykönnyeket csepegnek
Koszorú, gyász, siralom
Méla undor az arcokon
Undor a hústól, a hidegtől
A gyökerek fonta gödörtől
Minek mélyén a rothadás
Ahol legenda a feltámadás
előrefr.
Szegény sír, a gazdag kripta
Dohos a föld, férgek járta
Szentelt e hely, szabad préda
A gyászhuszárok martaléka
Nem fizetek az egyháznak
Nem tartozom a halálnak
Ültess fát a máglyámnak
Szórjatok szét a világnak!
refr.
Porból lettünk, porrá leszünk
Gaz takarja kopott nevünk
Ahol sírjaink majd domborulnak
Unokáink elfordulnak!
-szóló-
előrefr.
refr. |
