Mélyen szívében tűz lobog
Régen még kitörni nem tudott
De eljött az idő most már harcra kész
útra kelt egy új világ felé ...
Volt idő mikor majdnem elbukott
Rettentő mélységekig eljutott
Kitaszított lelke újra harcra kész
Útra kelt egy új világ felé ...
Mindig csendben élt
Megalkuvó emberek között
Beton falak dzsungelének
Lidérces árnyai mögött
Most újra tűzben ég
Hajszolva őrül álmait
Dacolva a jeges széllel
Kitárja vékony szárnyait
Most már semmitől se félj
Az úton majd elkísér a fény
Többé nincs mi visszatart
Felgyújtunk minden hidat
Út menti hajnalok, együtt elindulunk
Országok porlepte útjain át
Elhúzó városok, elmúló holnapok
Mégis mi átlépünk minden határt
Van, aki szembe száll,
De szívében rettegés dúl
Van, aki összeomlik
S gyáván térdre borul
Ő mégis ellen áll
Hajszolja őrül álmait
Dacolva a sötétséggel
Kitárja vékony szárnyait |
